Sírrongálások

I. SZOBORLOPÁSOK

1. Gócz Mihály (1945–1973) marosvásárhelyi színművész fejkövére erősített bronz portréját és Márton Gyula (1916–1976) nyelvtudós egyetemi tanár hasonló domborműves portréját az 1990-es évek végén feszítették le a sírokról.

2.  Gróf Kuun Géza (1839–1905) orientalista tudós, mecénás, az MTA másodelnöke monumentális klasszicizáló sírját három ízben is meglopták.

  • 2002 decemberében a gróf feleségének a Vágó Gábor szobrászművész megmintázta bronz portréját feszítették le
  • 2003 májusában a sír szélére rögzített bronz leányalakot vágták le ( a szobor túl nehéz lehetett vagy megzavarták a tolvajokat, mert az úton hagyták, lakossági bejelentésre a Házsongárd Alapítvány intézkedett, most a Lutheránus egyház őrzi)
  • 2009 novemberében a gróf domborműves portréját is ellopták

3. Kovács György (1910–1977) színművésznek a Szentgyörgyi-sír fedkövére elhelyezett bronz-portréját először 1998 júniusában lopták el, lefeszítve a kőről, 2003-ban újra öntötték és visszahelyezték; másodszor 2009 novemberében lopták el annak ellenére, hogy a sír szinte a bejáratnál van!

4. Incze Ferenc(1910–1988) festőművész sajátkezűleg megmintázott fejszobrát 2004 márciusában feszítették le a fedkőről s lopták el.

5.   Téglás Gábor (1879–1900) fiatalon elhunyt  költő, publicista Veress Zoltán megmintázta művészi bronz mellszobrát 2006 júniusában lopták le a főút mentén lévő sírkőről.

6.   Keresztes Kálmán (1887–1980) szobrászművésznek 1930-ban keletkezett és menyasszonya sírjára helyezett művészi akt-szobrát 2007 szeptemberében – a tartó csavarokat lefűrészelve – lelopták a talapzatról.

7.   Sándor József (1853–1945) EMKE-alapító, publicista, politikus édesanyja, pákéi Sándor Dénesné (†1893) sírjára magas talapzatra bronz portét illesztett. Különben ő maga is e sírban nyugszik. 2010 februárjában a szép szobrot lefeszítették, ellopták.

Megállapítható: a lopások többségét legalább ketten-hárman hajtották végre, komoly szerszámokat használva.

Kérdéses: csak mint fém anyagot lopják-e őket, vagy kifejezetten a bronzot gyűjtik, esetleg mint műalkotásokat értékesítik.

A kripták nagy részét hasonlóképpen már többször feltörték, kirabolták. A lopásokat hiába jelentetjük a rendőrségen, az  legfeljebb nyilvántartásba veszi a tényt.

A városháza ismételten ígérte, hogy megerősíti az őrzést, de gyakorlatilag tehetetlen. Már az is probléma, hogy a kerítés sok helyen ingatag, a szomszédos telkek felé is több kijárat létezik, tehát még a nagyobb szobrot is könnyen ki lehet lopni.

A felsorolt sírszobrok mindegyike műalkotás volt, jelentős  művészi értékkel is bírt.

II. SÍRPUSZTÍTÁSOK

1. Barkó család sírhelye 2010 nyarán, pályázati pénzből végre hozzákezdhettünk az évtízedek óta gazdátlanul és egyre romló állapotban levő sír restaurálásához. A hozzá tartozó földalatti kripta fölött levő, elcsúszott sírt visszaépítettük eredeti helyére és elkezdtük a restaurálást, amikor a temetőiroda kényszerítette a vállalkozót a majdnem kész munka szétbontására. Hetekig állt letakarva a szétvert sírépítmény, közelébe sem engedtek, a vállalkozót pedig engedélye bevonásával megzsarolták. Végül a művészien faragott, mázsás súlyú angyalos kőrész rejtélyes módon eltűnt. A helyrehozhatatlan rongálás után a Barkó sír már védhetetlenül szerepel a védett műemléksírok jegyzékében!

2. Kőtörés a Schilling kertben 2011. január 16-án a Házsongárd Alapítványhoz lakossági bejelentés érkezett egy újabb temetői rongálásról. A Kertek parcellát határóló út mellé kihordott és a megszüntetett sírhelyek körül szétszórt nagymennyiségű kőtörmelékből  két márvány és egy homokkó síroszlopot sikerült azonosítanunk. Név, felirat és évszám töredékekből kiolvashatók a zabolai Mikes, a balázsfalvi Brencsán és a csíkszentmártoni Szabó Lajos családok nevei, 1800-as elhalálozási dátumok valamint a főkormányszéki tanácsosi cím.

3. Kőtörés a II. B parcellában (2010)

4. Megcsonkíott tumba

Ismeretlen munkások 2011. július 14-én délután, egy földalatti kripta ásásakor 18–19. századi koporsókőbe ütköztek. Segítségünket kérték, tanácsunkra másnap következett volna a kő műemlékes szakemberek általi vizsgálata, átvétele és a gödörből való kiemelése. Az irodából váratlanul megjelenő mérnök tárgyalt velük, fényképezett is. A munkások hangulata megváltozott.Másnap reggel fél nyolckor a tumbát már megcsonkítva találtuk, a felirat nagy része megsemmisült. A temetőiroda utasítására a múzeális értékű követ traktorral „méltó”  helyre, a szeméttároló mellé szállították. Hogy nem tűntették el nyomtalanul, az csak a hívásunkra megjelenő sajtónak köszönhető. Az épen maradt olaszkoszorú még föld alatt volt, amikor a roncsolást végrehajtották, ezért maradhatott viszonylag érintetlenül. Minden fórumon tiltakoztunk. A hivatalos válasz az volt, hogy a tumbát a legmegfelelőbb körülmények között, az őrbódéval szemben és a térfigyelő kamera által vigyázott helyen őrzik.

5. Sírgyalázás 2011 pünkösdjében máig ismeretlen tettesek csúfolták meg a Házsongárdi temető műemlék sírjait.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a történelmi magyar egyházakkal és a civil szervezetekkel közösen szombaton délután 4 órakor ökumenikus istentiszteletet és rövid sétát szervezett a Házsongárdi temetőben, hogy a résztvevők ily módon is kifejezésre juttassák tiltakozásukat az erdélyi panteonban folyamatossá vált sírgyalázások ellen.

Facebook Twitter Google+ Pinterest
×

Log in